Nyelvjárási szövegek Vöő István gyűjtéséből

Felsőtorja
Cófalva
Csomakőrös 1.
Csomakőrös 2.
Hodgya
Etéd
Kápolnásfalu
Hidas
Alsójára
Rév
Zilah
Szilágysomlyó
Nagyvárad
Szilsárkány
Kemence
Nagyoroszi 1.
Nagyoroszi 2.
Szegvár
Tápé
A teljes hanganyag meghallgatása

Hidas (székely nyelvjárás, csángó tájszólás, bukovinai csángó)

A magnófelvételt készítette: Márton Gyula 1958-ban.

Adatközlõ: Ignác János, 65 éves.

Lejegyezte: Vöõ István.

Szinkronizálta: Gál Noémi

A szinkronizálást ellenõrizte: Vargha Fruzsina Sára

***/

{-1 ÈAszt tessék akkó mondani, hoty hoty történt az erdei munka Èott, AndrásfalvánÈ!}

ÈAz eдrdö§üÌmunkaÏ, mikor uty fuwaÏrbaÏ mëntünkÈ, Èaz aÏ faÏ készeÐn leÐ wot váÏgvoÐ, mind ucs csomógbaÏ raÏkvaÏÈ, Èaszt osztå´n száÏlitottug biÌëµ fûrézgyáÏrbaÏ´È, ÈvaÏgy vaÏsutáÏl´oÐmáÏsraÏ´È, Èod dógosztunkÈ. ÈFizeÐt naÏpontaÏ kaÏptunkÈ ÈäÏzë´r léjtÈ, ÈnyóccáÏz léjt, mikor hogy, mikor meÐkkoraÏ teÐrükö§t raÏktunkÈ, ÈmëÏjem vot az ut, mëÏjen a faÏ; aÏ faÏ száÏraÏz votÈ, Ènagyop teÐrüt tuttunk raÏkniÈ, Èutyhogy eÐzër léjreÐ is tuttunk ëgy naÏb dógozniÈ. ÈA zaÏbot mëg vëttük a lo´waÏknaÏkÈ Ètísz forindbaÏ, nyóuÌc forindbaÏ kilo´jáÏtÈ - Èëgy máÏzsa voµtÈ ÈeÐzë´r forintÈ. ÈO´d dógoÐsztunkÈ ÈhaÏt hëµtik, hëµtiG, mikor ho´gy, meÐddik ta´rtott a hoµuÌÈ. ÈHa száÏnút wot, háÏt akkor ugy mëntünk, dóuÌgoÐsztunkÈ. ÈAmikor oda neÏm mëntünk, othon jáÏrtunk; wotÔ sajáÏt äÏrdäÏjeÐ a kösségünkneÐkÈ, ÈodajáÏrtunk magunk rëÏszünkreÐ fáÏt kitäÏ´rmeдlniÈ. ÈMég måÏ´skor eдlmëntünk máÏs fuwa´rbaÏ eÐsÈ ÈpáÏlinkáÏjëÏ´t´È, Èígy aϵ páÏlinkaÏfüÌõzdëÏröl vittükÈ - ÈRaÏdo´cnaÏk hittáÏk a váÏrosunkotÈ, Èodavittük -, ot kifinomitottáÏkÈ, Ès u´gy éldeÐgë´ltünkÈ: ÈfuwaÏ´rboµl, mék fö´ldveÐl eÐzs dógosztunkÈ

{-1 ÈMijen jószágok vótak ottÈ?}

ÈHå wo´tak ot szép lowaÏk, teÐheÐnëkÈ, Èmi´ndëmféle jo´száÏGÈ: Èbi´rkáÏkÈ

{-1 ÈdisznóÈ?}

Èdisznók eÐs wótaÏkÈ. ÈWo´taÏk eÐzëk a feÐjérëk, wótaÏk ëÏjë²n keÐsõk eÐs, ott eÐsÈ, ÈijeÐn käÏseÐjëkÈ.

{-1 ÈVolt disznóölés isÈ?}

ÈHo´gyneÐÈ!

{-1 ÈAszt tessék nekem elmondani elejitû végig, hogy hogy vót ott a disznóölésÈ!}

ÈDisznyoöµlëÏs? Håt mikorÈ ÈäÏ´lyött |È kaÏráÏcson, kaÏráÏcson äÏlüÌö´tt ëty páÏr naÏpvaÏ´lÈ, Èmindënki aÏbbaÏ jáÏrt, aÏ leÐkszëgényeÐbb ës, hogy leÏgaÏláÏbb ëgy disznyuдt tuggyom váÏgniÈ. ÈAÏ´ gaÏzdaÏ ä´mbërëk, aÏzok váÏktak kättöt, mék háÏramat ësÈ. ÈHáÏt én neÐm vótam gazda, neÐkëm keÐvés füÌõdeÐm vo´t, de azëÏrt mégeÐs váÏktaÏm kä´ttötÈ.

{-1 ÈÉs hoty történt annak, elõzõ nap szótak, hoty segítsének, vaty ki ölte a disznótÈ?}

ÈHaÏ´t wot egy disznyoÏ´ö´lö´äÏmbë´rÈ, ÈaÏk´i töp heдjré ës äÏ´lmëntÈ, ÈaÏnnaÏk szóltunkÈ, ÈaÏkkor ott aÏ´È ÈtäsvëÏ´r, vaÏgy rókom vaÏlamäÏjik, hát äµjötteÐk, säÏgitëtteÐkÈ, ÈdeÐ ot neÐm disznyoÏtorosztunk mind it MagyarorszaÐ<gonÈ>

<ÈNemÈ?>

ÈNem äÏ´m, ot neÐm vot disznyo´torÈ. ÈOtt aki äÏ´lyött, segitëtt, aÏnnaÏk eÏggy-eÏcs csomaÏgot, egy éÐteÐlreÐvaÏlo´tÈ ÈaÏttaÏk s onnaÏt´o´lÈ ÈneÐm disznoÏ´torosztunkÈ.

{-1 ÈNa most hoty történt a disznónak a fõpucolásaÈ? ÈArra csak teccik emlékezni, hogy milyen sorrendben, hogy, mint, mijen részei vóltakÈ, <Èhogy, hogy ölték meg elõször, elõszö hogy ölték megÈ>?}

@ ÈHåÏt eÐlüÌõször füÌöµthöZ üttük, s aÏkko´r u´gy mëkszu´rtáÏkÈ, ÈiÐgë²n, a nyaÏkáÏtÈ, ÈaÏkko´r szaÏ´lmáÏt, mëkpë´rzsë´ltükÈ, Èjo´l mëgmostuk, mëkpucoÏ´ltuk szép tisztáÏraÏÈ, Èkünn a beÐlit kivëttükÈ, ÈaÏkkor a töÐbbijíd bévittük aÏÈ ÈmäläÏk háÏzbaÏ s od daÏraÏbo´ltáÏk feÏl. OttÈ Èa ko´lbáÏsznakvaló hust külön tëtték, a zsi´rt külön tëttékÈ. ÈMeÏgváÏktuk a kolbáÏsznakvalo´tÈ, Èhu´rkáÏt tüÌõteØttünkÈ: ÈtüdüÌöе, máÏj, väÏseÐ, sziveÐ - az mënt a hurkáÏbaÏÈ. ÈKáÏsáÏshu´rkáÏtÈ, ÈjuÌó magya´rbo´rsvaÏ´l, paÏprikáÏvaÏl fëlszeÏreÏltükÈ. ÈMég | sokszor jobbaÏm fël tuttuk szeÏreÏlni, mind most, meÐt´È ÈojaÏn dráÏgaÏ a magyarbors, hogy neÐm tud az äÏmbër vënni beÐlüÌöµlleÐÈ!

{-1 ÈSzalonnátÈ?}

ÈSzaÏlonnáÏt, aÏszt eдlsósztuk, a hust ës eÐlsósztukÈ, ÈaÏ szaÏlon´áÏtÈÔ ÈbeÐnneÐtaÏ´rtottuk háÏrom hiÌétiG ugy aÏ´È ÈsóÏbaÏ´È; ÈhaÏ sonkáÏt csinåÏltunk, az beÐn´eÐ tartottuk öÐt hiÌétik, haÏ´tik, ha nagyob wo´t a sonkaÏÈ. ÈMiko´r kivëttük, feÏ´ltëttük aÏ füstreÐÈ, Èmekfüstö´ltük ëty kicsit´, aÏkkor tëttüg bëÏ ëty hideÐk kaÏmráÏbaÏ s ot wo´tÈ.