MNyA. + RMNyA.

Mi található a honlapon?

A honlap 2015-ös dialektometriai kutatásunk legfontosabb eredményeit, a kutatás során készített háttéranyagokat (integrált térképeket) és a magyar nyelvjárások közti hasonlóságot szemléltető interaktív térképeket ad közre. Kutatásunk A magyar nyelvjárások atlasza (MNyA.) és A romániai nyelvjárások atlasza (RMNyA.) integrálható, vagyis azonos címszavú térképlapjainak elemzésén alapul.

A dialektometriai kutatások lényege a nyelvi hasonlóság mértékének megállapítása egy nyelvatlasz (illetve esetübnkben két nyelvatlasz) kutatópontjai között. A kutatópontok közti nyelvi hasonlóság megállapításának alapja több száz (esetleg több ezer) egy-egy jelenség területi változatait bemutató térképlap elemzése. Hans Goebl, salzburgi romanista és munkatársai a térképlapok adatainak osztályozásával, csoportosításával végeztek ilyen vizsgálatokat (www.dialecto­metry.com). Az általunk készített integrált térképek, Goebl módszeréhez hasonlóan, egy adott jelenség területi megoszlását mutatják. Ezzel az elemzési módszerrel nézve két adat vagy azonos kategóriába kerül, így az elemzés szempontjából azonos lesz, vagy különböző kategóriába kerül. Újabban a groningeni (Hollandia) egyetem kutatói, John Nerbonne és Wilbert Heeringa egy matematikai eljárás, Levenshtein algoritmusának alkalmazásával számszerűsítik a nyelvi adtok hasonlóságának mértékét (www.gabmap.nl). A hasonlóság 100% két teljesen azonos adat esetén, és 0% akkor, ha egyetlen közös hang sincs bennük (a kacsa és a kácsa például igen hasonló, a réce mindkettőtől maximálisan különbözik). Két kutatópont nyelvi hasonlóságának mértékét az összes térképlap elemzése alapján kiszámított átlagérték adja meg.


Mi kell a térképek, nyelvjárási adatok megjelenítéséhez?

Az integrált térképek adatainak helyes megjelenítéséhez speciális, a magyar egyezményes hangjelölési rendszerben használt alapjeleket és mellékjeleket tartalmazó betűkészlet telepítése, amely a következő linken elérhető: www.bihalbocs.hu/FRU14W__.zip

A mellékjelezett karakterek helyes megjeleítéséhez a Firefox és a Safari böngészőket ajánljuk.


Mit kell nézni?

A honlapon megjelenő interaktív térképek használata egyszerű. A dialektometriai térképeken az egérrel kattintva jelölhetjük ki azt a települést, amelyiknek a nyelvi hasonlósági térképét meg szeretnénk tekinteni. Az egyes jelenségek földrajzi eloszlását megmutató integrált térképeken az egeret a kutatópontok fölé húzva jeleníthetjük meg a pontos adatokat és az adatokra vonatkozó egyéb információkat.


Alapfogalmak

Kutatópont: A területi kutatások előre kiválasztott településeken zajlanak. Ezeket a településeket, ahol a kutatás folyik, kutatópontoknak hívjuk. A kutatópontok összessége a kutatóponthálózat. Az egyes kutatópontokat a térképen színes körök jelképezik. A dialektometriai tékrépeken a kutatópontok színe mutatja meg a nyelvi hasonlóság mértékét a kijelölt kutatóponthoz viszonyítva, az egyes jelenségeket bemutató integrált térképen pedig aszerint alakul, milyen adatok fordulnak elő az adott kutatóponton.

Adat: Nyelvi adat, a térképen ábrázolt nyelvi jelenségnek az adott kutatópontra jellemző lexikai vagy hangalaki változata.

Atlasz: Nyelvjárási atlasz, adattár, ahonnan az adat származik.

MNyA: A magyar nyelvjárások atlasza I-VI. Deme László – Imre Samu (szerk.). Budapest, Akadémiai Kiadó. 1968–1977. [Az adatgyűjtés az 1950-es, '60-as években zajlott.]

RMNyA: A romániai magyar nyelvjárások atlasza I–XI. Murádin László (gyűjt.) – Juhász Dezső (szerk.). Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1995–2010. [Az adatgyűjtés az 1950-es, '60-as években zajlott.]

Címszó: A címszó rendszerint a térképen előforduló nyelvjárási adatok köznyelvi megfelelője vagy a térképen leggyakrabban előforduló változat. Az itt látható térképeken a címszót általában a térkép bal alsó sarkában adjuk meg, az eredeti térképlapok számával együtt.

Minősítés: Az adatgyűjtés, térképezés során a kutatók az adatokat minősítésekkel láthatják el, így pontosíthatják az adott változat használati körét, gyakoriságát, vagy éppen azt, hogyan jutottak az adathoz, mennyire ítélik hitelesnek. A leggyakoribb adatminősítések:

  • rég. = régies, inkább az idősebbek használják
  • rit. = ritka
  • újk. = újkeletű
  • ! = furcsa, de hiteles
  • ? = bizonytalan hitelességű
  • D = direkt kérdésre (rákérdezés) adott válasz