kutatópont

A területi kutatások előre kiválasztott településeken zajlanak. Ezeket a településeket, ahol a kutatás folyik, kutatópontoknak hívjuk. A kutatópontok összessége a kutatóponthálózat. Az itt megjelenő nyelvjárási térképeken A magyar nyelvjárások atlasza (MNyA.) és A romániai magyar nyelvjárások atlasza (RMNyA.) kutatóponthálózata látható.

Az egyes kutatópontokat a térképen színes körök jelképezik. A körök színezése aszerint alakul, milyen adatok fordulnak elő az adott kutatóponton. A színek jelentését a térkép jobb  fölső sarkában elhelyezett magyarázatban adjuk meg.

adat

Nyelvi adat, a térképen ábrázolt nyelvi jelenségnek az adott kutatópontra jellemző lexikai vagy hangalaki változata.

atlasz

Nyelvjárási atlasz, adattár, ahonnan az adat származik.

MNyA.

A magyar nyelvjárások atlasza I-VI. Deme László – Imre Samu (szerk.). Budapest, Akadémiai Kiadó. 1968–1977.

[Az adatgyűjtés az 1950-es, '60-as években zajlott.]

RMNyA.

A romániai magyar nyelvjárások atlasza I–X. Murádin László (gyűjt.) – Juhász Dezső (szerk.). Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1995–2007.

[Az adatgyűjtés az 1950-es, '60-as években zajlott.]

címszó

A címszó rendszerint a térképen előforduló nyelvjárási adatok köznyelvi megfelelője vagy a térképen leggyakrabban előforduló változat. Az itt látható térképeken a címszót általában a térkép jobb fölső sarkában elhelyett magyarázatban adjuk meg.

minősítés

Az adatgyűjtés, térképezés során a kutatók az adatokat minősítésekkel láthatják el, így pontosíthatják az adott változat használati körét, gyakoriságát, vagy éppen azt, hogyan jutottak az adathoz, mennyire ítélik hitelesnek.

A leggyakoribb adatminősítések:

rég. = régies, inkább az idősebbek használják

rit. = ritka

újk. = újkeletű

! = furcsa, de hiteles

? = bizonytalan hitelességű

D = direkt kérdésre (rákérdezés) adott válasz